Hyderabad

       India legnagyobb erődjéhez, Golcondába indulunk. Nagyon gondozott, tiszta területen közlekedünk. Egyforma, rendben tartott házak húzódnak mindenütt a kerítések és a bougenvilia bokrok mögött. Ez katonai terület. Tiszti lakások vannak a rendben tartott házakban a bokrok között, magyarázza a srác.

       A száznegyven méter magas dombon lévő erőd már messziről látszik, szinte uralja a tájat.

       Golconda neve a Golla Konda szóból származik, ami telugu nyelven azt jelenti, hogy a juhászok dombja. Eredetileg a Kakatiya hindu uralkodók erődje volt. Majd a Bahmanik foglalták el, akik öt királyi terület uralkodói voltak. Az utolsó Bahmani egyik főminisztere, egy Perzsiából származó török világcsavargó, utód nélküli uralkodója halála után egyszerűen kikiáltotta Golconda függetlenségét 1518-ban, és megalapította a Qutb Shahi dinasztiát. Az utolsó mogul császár, Aurangzeb támadásáig, hét uralkodó ült a trónra. A mogul fejedelem nyolc hónapig nem tudta bevenni a várat, végül csalással, megvesztegetéssel sikerült 1687-ben elfoglalni. Aurangzeb kinevezett egy Asaf Jah nevű kormányzót, aki az egész Deccan fennsík felett uralkodott. Jó tett helyébe jót várj, vagy a bűnös úgyis elnyeri méltó büntetését, a mogulok hanyatlása után a kinevezett közszolga önmagát nevezte ki nizámnak. Mit vacakoljon itt a keresgéléssel, a legjobb mindig kéznél van alapon, 1713-tól egészen 1948-ig ő és leszármazottai uralkodtak a területen. Ők is heten voltak, mint a gonoszok és a Qutb Shahi dinasztia.

       A három hatalmas védőfallal körülvett erőd méretei lenyűgözők. A hét kilométer hosszan húzódó, tizenkét méter magas falat nyolc kapu szakítja meg. Szinte bevehetetlennek látszik ma is. Csak csellel, lefizetéssel lehetett megszerezni. Lám, lám! A korrupciót sem a mi világunkban találták fel. Nyolcvanhét bástyája a falaknál is magasabb, tizenöt-tizennyolc méteresek.

       1724-ben tovább erősítették a várat, a falakhoz csatoltak egy részt. A városerőd a középkor egyik legszebb, legragyogóbb városa, kereskedelmi központja volt. A környék gyémánt- és drágakő lelőhelyei gazdagították az uralkodókat és tették híressé a vidéket. Marco Polo is megemlékezik a helyről. Ma már csak romokat látunk.

       A várba a Fateh Darwazán, a Győzelmi Kapun keresztül lépünk be. A hatalmas kapu olyan méretű, hogy egy elefánt is kényelmes besétálhat rajta. Már itt találkozhatunk Golconda építőmérnökeinek tehetségével. A kapu utáni boltíves teremből úgy terjed a hang, hogy a hegytetőn, a több mint egy kilométerre fekvő meghallgatási csarnokban is meghallják a zajt, például a tapsot. Ennek az volt a célja, hogy veszély esetén az egész várkomplexumot már a kaputól figyelmeztethessék.

       Megmaradt mecseteket látunk, a ki- vagy meghallgatások csarnokát, belső falakat, a keleti kaput, és a sziklabörtönt, ahová a negyedik Qutb Shahot bezárta az édes papa, mert az beleszeretett egy hindu táncosnőbe. Két évig raboskodott a barlangban, és hogy valamivel agyonüsse az időt, oltárt festegetett magának a falra. Ma is látható a narancssárga "mű". A papa semmit nem ért el a kegyetlenkedésével, mert a világ akkor is úgy működött, hogy a tiltott gyümölcs mindig édesebb. Kiszabadulása után az ifjú feleségül vette a táncosnőt. A táncosnőben is lángolt a szerelem, hindu leány létére áttért a muzulmán hitre, hogy elfoglalhassa méltó helyét szerelme oldalán. Na meg trónján. Így már jobban érthető a vallás megtagadása is. Ha elég gazdag a trón, megteszi a másik hit. Elvégre egy az Isten. És a muszlim vallásban nem kell Isten millió változatát megismerni, gondolhatta az ifjú ara. Egyszerűbb lett számára a világ. Hydernek hívták a táncos leányt, ezért lett a város neve Hyder városa, azaz Hyderabad, ahová hamarosan átköltöztek immár királyi férjével.