Szicília

       Taormina nagyon gazdag történelme bővelkedett a gazdaváltásokban. 358-ban a görögök alapították, de előttük is laktak itt. A görögök és a karthágóiak ellen harcolt sokat. A város legjobb idejét a rómaiak alatt élte. Mivel a punokkal szemben a rómaiak oldalára állt, kedvezményeket kapott. Sőt i. e. 36-ban Octavianus, a későbbi császár kolóniává nevezte ki a területet. Ez volt a jólét időszaka.

       Bizánci uralom következett, majd az arabok garázdálkodása a városban. Két alkalommal teljesen feldúlták a városkát. A XI. század végén jöttek a normannok. Spanyolok, franciák is elfoglalták, a lakosság mégis az olasz nemzeti egységre szavazott, és Garibaldi mellé állt.

       Az 1700-as években megépült a Messina-Catania - Taorminát elkerülő - útvonal, és a város kimaradt a kereskedelem lüktetéséből. Ezzel egy időben az elit turizmus egyik fellegvára lett.

      Goethe is imádta a kisvárost, sok szépet írt róla, ezért is lett Európa szerte híres nyaralóhely. Az ideutazók a történelmi levegőt, a különböző korok, különböző népek által itt hagyott épületeket, elegáns, drága boltokat, és egyedülálló természeti csodát kapnak Taorminában, a hegytetőre épült gyönyörű kisvárosban.

       A kisváros itt is jobb módú, főleg észak-európaiakkal van tele. Bűbájos, és nagyon drága. A naponta megálló különböző hajóstársaságok cipelik a luxushajók utasait, minden nap csurig a város, és a hegy tetején, elképesztő kilátással odaálmodott színház.

       Az ember elnézi ezt a régi, de rendben tartott, fényesre koptatott márványjárdákon tipegő főleg idősebb, nem ide való, mégis itt élő embert, és megérti őket. Hogy itt vannak, nem valamelyik északi nagyvárosban. Tényleg érdemes lehet az egész élet robotolása után ideköltözni. Itt élni, itt pihenni ki a fáradtságot. Ilyen helyen nemcsak a test pihen. Ez a hely a léleknek is jó. És ha a lélek rendben van, jó állapotban van a test is. Ezért érdemes hajtani, hogy az emberek életük hátralévő részét ilyen helyen éljék le. Vagy legalább a teleket. Távol a politikától, az anyázásoktól, a keserű pofák nézésétől, az irigyektől. Itt csend van, nyugi van az emberben, még ha ezerrel dübörög is a nyár, és a hozzá tartozó emberinvázió a vidéken.

       A szálló mellett van a fiúnk szerint Taormina legjobb halvendéglője, ahová jó előre kell helyet foglalni. Mivel másnap volt a születésnapom, azt a szálló tengerre néző elegáns éttermében szándékoztunk megünnepelni. Én elszaladtam egy közeli fodrászatba, István addig lefoglalt néhány estét. Első este a halvendéglő maga volt a tökély. A kolostorszállodánk falánál csimpaszkodó étterem nagyon jó hírű, állandóan dugig lévő étterme hatalmas. A nagy teraszán kívül-belül vannak helységei. Egyszerű, remek szakácsműveket produkáló kellemes hely, ahol maga a főnök úr is dolgozik. Nem véletlenül olyan híres, nem okozott csalódást.