Marokkó

       Casablancával csak átutazóban, futtában találkozik az ember. Legutoljára meglepően tiszta, zöld, virágos és rendezett volt. Látnivaló a városban nincs. A központi téren, a galambok szökőkútja szépen gondozott, virágzó park. Az európai városrész hatalmas forgalmú, európai épületeivel, boltjaival elüt a városfallal körülvett medinától, ahol a mai napig a lakosság kilencven százaléka él.

       Főleg az esti órákban már messziről látszik az óriási nagymecset, amelyet II. Hasszán király tiszteletére a kilencvenes évek elején építettek, és ahová a technika minden vívmányát beépítették. A mesterséges félszigeten, kelet felé megépített nagymecsetet éjszakánként kivilágítják. Mesebeli látvány.

       Rabat, Fez, Meknes és Marrakes Marokkó négy királyvárosa. Rabat a jelenlegi főváros. Bőven vannak tehát királyvárosaik, bár királyság csak 1957 óta van. Államformájuk alkotmányos monarchia. Előtte az uralkodó rangja szultán volt. Az uralkodó hol Rabatban, a gyönyörű királyi palotában, hol Meknesben, a nyári fővárosban él.

      A Bou Regreg folyó partján fekvő Rabat egyeteme, múzeumai, színháza révén az arab világ egyik szellemi központja. Az Óvárost egy több mint öt kilométeres homokkő fal keríti be az óceán és a folyó közé. A medina nagy része nádtetővel fedett, izgalmas hangulatot kölcsönöz az amúgy is nyüzsgő, keleti forgatagnak. Nem beszélve a nagy meleg elleni védelemről. A medina lakóházainak zöme XVII. századi mór stílusban épült, az ide menekült mórok építették. Gyönyörű, főleg zöldre festett, zárt homlokzatokat csodálhattunk meg az általam annyira szeretett hatalmas, faragott kapubejárókkal.

       Az óceánhoz közel eső rész a zsidó negyed, a mellah is a medinán belül van. A város állandóan fotózott jellegzetes része a Hasszán torony, amit a városalapításkor kezdtek el építeni a XVII. század végén. Jó lassan épült, de az 1755-ös földrengés lerombolta. A befejezetlen mecsetnek a minaretje lett volna a romjaiban is óriási Hasszán torony. A megmaradt háromszázhatvan oszlop a huszonegy hajós mecset tetejét volt hivatva tartani. Megdöbbentő látvány így leborotválva a világ legnagyobb mecsetének készült, de már félkész állapotában tönkretett maradvány. A másik oldalon Salé, a kék város látható a folyó torkolatában.

       A Hasszán torony közvetlen közelében építették meg V. Mohamed síremlékét. Az alsó szintjén imatermek, a nemes anyagok és a kézműves mesterségek tobzódása, aranyozott karzat, és a csodás festett cédrusfa mennyezet nem véletlenül vonzzák messzi földről a turistákat.

       A helyi idegenvezető állítása szerint itt normálisan élnek egymás mellett a különböző vallású népek. Mindenki gyakorolhatja a magáét, mindenki akkor tarthatja meg a pihenőnapját, amikor azt a saját istene elrendelte: a péntek a muzulmánoké, a szombat a zsidóké, a vasárnap a keresztényeké, bár a keresztények nem kaphatnak semmilyen állami tisztséget. És a házasság természetesen még mindig probléma a vallások között, mesélte a helyi idegenvezetőnk. Az egymás mellett élést valahogyan megtanulták az itt élő világvallások hívei, a napi kapcsolataikban nem okoz gondot a másság. A teljes elfogadásig, az egymással élésig azonban még nem jutottak el. Addig még el kell telni egy kis időnek.

       Rabatban számos "honfitársunk" él. A gólyáink az év felét legalább itt töltik, egy régi temetőben, sok száz gólyafészek között "építették" fel maguknak téli otthonaikat. A hajdani gólyafészkek egyre ritkábban díszelegnek a magyar falvakban. Védettek lettek az egykor a kéményeink tetején fészket rakó madarak. Ezért meggyűrűzik és figyelik őket. Mindig érdekelt, hogy vajon fáj-e a madaraknak ez a statisztikai státuszba kerülés? Nem zavarja őket a repülésben? Autentikus választ eddig még nem adott egyetlen gólyamadár sem.