2009.06.22
Utrechti kirándulás
Utrechti "szendvics" csatorna

2009. június 21. vasárnap.

Utrecht

            Egyik kedves volt kolléganőnk él Hollandia negyedik legnagyobb városában, az agglomerációval együtt mintegy 620 ezer lakosú Utrechtben. Vasárnapra beszéltünk meg randevút. Kocsival jött értünk, és az autópályát kikerülve, a csatornák partján indultunk a város felé, hogy közben láthassuk azt a szívet-lelket melengető holland „vidéket”, amit az ilyen napos, szép időben élvezni igazán. Valami megmagyarázhatatlan derű van a levegőben. A rengeteg víz, a buja zöld, a minden sarokban elültetett és gondozott virág között egymás mellett sorakozó kisebb-nagyobb házak a csatorna partjáig érő kertjeinek grillező helyei, a szabad levegőn élés összes kellemes kelléke nem hagyja érintetlenül az embert. Néha egy nagyobbacska kastély, park jelzi, hogy azért itt is vannak különbségek. Bűbájosak a csatornákat átívelő hófehérre festett felhúzható hidak, ahogy megnyílnak egy nagyobb hajó előtt. A bőséges víz néha magasabban van, mint a szárazföld, vagy az út, amelyen haladunk, szinte illatos. Sehol az ilyen helyeken megszokott csatorna vagy láp kellemetlen savanyú szaga. Itt nem csak a virágok illatosak.

            Egy kis mini golfpályával rendelkező vendéglőnél megálltunk, megkóstolva a helyi sajátosságokat, majd tovább mentünk Utrechtbe. Az ódon városközpont itt is akárcsak Amszterdamban, csatorna partokon épült, számos régi épülettel. Megdöbbentően hangulatos, zöld, és virágos. A város a 8. század óta vallási központ. Ma az utrechti érsek, a legfontosabb holland római katolikus vezető székhelye. Utrecht az ókatolikus egyház központja és egyben a holland protestáns egyház hivatalainak székhelye is. Itt van Hollandia legnagyobb egyeteme, az Utrechti Egyetem.

A város elődje a 47 körül határvédelmi célból épített római erődítmény, a castellum volt a Rajna egyik gázlója mellett épült körülbelül ötszáz római katonának. Az erőd mellett létrejött egy település, ahol kézművesek, kereskedők és a katonák feleségei és gyerekei éltek. A második század közepétől kezdve a germán törzsek rendszeresen betörtek a római területekre, így 270 körül a rómaiak elhagyták.

Utrecht a korai középkorban Észak-Németalföld legfontosabb városa, számos templom és kolostor épült a városban. (A gótikus Szent Márton-székesegyház 1254-ből.)

1122-ben kapott városi jogokat. A város közepén levő régi folyómedret szabályozták, és csatornává alakították, így a belvárosban egy egyedülálló mólórendszer és kikötő épült ki. Az utrechti csatornák az úttesteknél több méterrel alacsonyabbak. A víz szintjén lévő rakpart mellett az úgynevezett dokkpincék (werfkelder) felett futnak a kocsiutak. A pincékbe a rakpartokon keresztül lehet bejutni. Más holland városokban a csatornák szintje közvetlenül érintkezik az úttest szintjével. A part mentén így „szendvicsben”, két szinten sorakoznak a különböző kis kávézók, vendégmarasztaló helyek.

A Dómtorony amely egykor a Szent Márton-katedrálishoz tartozott,  az óváros központja. A város megőrizte középkori utcahálózatát. A Hoog Catharijne nevű fedett bevásárlóközpont a központi vasútállomás és a belváros között egy meggondolatlan városfejlesztési koncepció volt. A következő években egyes részei el fognak tűnni a pályaudvar környékének helyreállítása során: a város csatornarendszerét, amelyet a bevásárlóközpont építése miatt feltöltöttek, most újjáépítik, újra töltik vízzel. A hirtelen eső ellenére végigsétáltunk a kellemes utcákon.

A városban különböző kulturális vasárnapok vannak. A város szélén, amerre haladtunk egy, a mi óbudai sziget fesztiválunkhoz hasonló, bár jóval kisebb terület. Éva és holland párja Paul kellemes házban, az a belül sokkal nagyobb mint kívül típusú elegáns, modernül berendezett igazi otthonban él egy szakácstehetségét próbálgató kedves kamasz fiú és két kutya társaságában a zöldben. Kellemes estét töltöttünk velük.

 

 

 

 



<< Vissza a listához
E-mail: huszm@t-online.hu