2015.09.18
Temesvár megismerése
A temesvári Lloyd sétány - Győzelem tere szökőkútjánál, háttérben a Kultúrpalota és a szecessziós paloták

            Temesvár annak alapján, amit mutat magából, gyönyörű tervezett város lehetett. A falakon belül bizonyára. Huszonhat éve hozzá se nyúlt senki, a szocialista időkben pláne nem ezt a soknemzetiségű várost fejlesztették. Ami itt a megkopott szépség, szinte mind az első világháború előtti. Látni, hogy a házak gazdagok, szépek voltak, és most újra széppé akarják tenni. Óriási munkával hirtelen, mindent egyszerre.  A belvárosi utcák szinte mindegyike felszedve, félig lerakott kövek jelzik, hogy előbb-utóbb milyen remek járdák lesznek itt. Tábla jelzi például az Unirii térnél, hogy a felújítása 65 millió euróba kerül, amiből 45 milliót az EU fizet. A házak, amelyeket már tataroztak, valóban gyönyörűek, bár van, amelyiknek csak az utcafronti oldalára tellett a felújítási pénzből.

            A sok térkő helyett jobban tennék, ha a házakra költenének inkább, és a járófelületnek megtenné az olcsóbb, tartósabb megoldás. Lehet, hogy abból nem lehetne annyit lenyúlni? Nálunk is kőre ment el az Európai pénzek nagy része, sőt, többször is felszedték például a belvárosban, és rakták újra. Úgy látszik a kelet-európai vircsaft mindenütt egyforma.

            Temesvár belvárosában három tér körül találhatók a legfontosabb épületek, látnivalók. A legnagyobb történelmi térnél a Piata Uniriinél kezdtük a sétát. Útközben elmentünk a bezárt, felújítás alatt álló belvárosi Zsinagóga előtt. A zsinagóga 1863 -65-ben Schumann Károly építész tervei alapján épült, mór stílusban.

            A hatalmas Losonczy teret (ma Unirii) a 18. században az osztrákok által építtetett barokk épületek szegélyezik. A tér keleti oldalán a római katolikus székesegyház (dóm) barokk épülete. 1736 és 1773 között épült alacsony tornyokkal. A Dóm nyolc mellékoltárát híres bécsi építészek tervezték, gótikus stílusban barokk, és rokokó díszítő elemekkel. Mennyezete és oldalfalai festettek. Szép az orgonája, a csillárja és a szószéke, és sok az aranyozott szobor. A templomba magyar nyelvű biztonsági őr engedett be.

            A Losonczy tér nyugati oldalán a szerb ortodox székesegyház 1745 és 1748 között épült barokk stílusban, ami különös az ortodox templomoknál. A 18. századi Temesváron az építészeti stílusnak egységesen barokknak kellett lennie. A székesegyház mellett van a temesvári szerb ortodox püspökség palotája. A 18. századi épületet 1906-ban Székely László tervei alapján úgy építették át, hogy a szerb és az orosz vallásos építészet elemeit hordozza. A tér közepén álló a Szentháromság-szobrot 1740-ben emelték a pusztító pestisjárvány után.

            A 17. században épült a barokk palota a 18.- 19. századi a temesi főispánok hivatalos székhelye.  Liszt Ferenc a palota dísztermében koncertezett 1846-ban. Ma Szépművészeti Múzeum. A múzeumban ismét az egyetlen látogatók voltunk. Hármunknak több őr-kísérőnk is akadt. Pedig gyönyörű a palota teljesen felújítva. Két kiállítást is láttunk: a modern román gyűjteményben a már általunk ismert Pallady, Aman, Grigolescu stb. képeit. Új érdekes képekre is leltünk, Corneliu Baba festőművészre, vagy Oscar Han szobrászra. A román gyűjtemény mellett európai olasz, flamand, spanyol, német reneszánsz képek, bútorok, portrégyűjtemény látható. Időszaki Matisse kiállításon a grafikáiból állítottak ki. Amikor a hajdani üres nagyteremben megkérdeztük az oda rendszeresített őrt, szabad-e fotózni, közölte: az Interneten rajta van az egész múzeum, ott nézzék meg. Végül is igaza van. Mi a fenét utazik az ember, költ el egy csomó pénzt, vesz belépőjegyet, amikor otthon kényelmesen a fotelből is nézegetheti a világot és a világ kiállítótermeit! Ezért nincs látogató? Azért ez vicc.

             A Brück ház kék-piros festésével szép szecessziós épület. Székely László, Temesvár főépítésze tervei alapján Merbl Arnold kivitelezésében készült. A ház földszintjén az ólomüveg ablak felirata román, német és magyar nyelven a Goldene Kross patikára utal.

            A Leszámító Bank épülete 1906-1908 között épült Komor Marcel és Jakab Dezső tervei alapján. Mindketten Lechner Ödön műépítész tanítványai voltak. Az aszimmetrikus palota ablakait és kiugró részeit színes kerámia lapok díszítik. A hajlítások, kerek formák és színes kerámialapok alkalmazásában a szakemberek Gaudi stílusát látják. Remélhetőleg ez a gyönyörű épület is hamarosan felújításra kerül, és nem a kövek viszik el a pénzt.

            Egyik utcában a Casa Artelor kulturális központ felújított épülete van a Klapka könyvtárral. Ez volt az első nyilvános könyvtár a Habsburg birodalomban. 1815-ben nyílt.

            Átbotorkáltunk néhány utcán, ahol járófelületeket építettek és a Jenő herceg térre (Pieta Libertati) értünk. A teret a 18. században alakították ki. Legnagyobb épülete az északi oldalt elfoglaló régi városháza. 1734-ben a katolikus magisztrátus számára épült, mivel akkoriban csak katolikusok lakhattak a Belvárosban. Az ortodoxoknak megvolt a saját magisztrátusuk a Gyárvárosban. Utólag kapott reneszánsz homlokzatot.

            A téren áll Nepomuki Szent János barokk emlékműve (1756). Sajnos az építkezések miatt le volt takarva, így csak képről ismerkedhetünk vele.

            A hatalmas és híres Hunyadi kastély helyén először Károly Róbert kastélya állt. (1307-1315.)  Hunyadi 1441-től volt a kastély lakója. Azóta többször felújították, de úgy tűnik nem eléggé, most is építkezés folyik, még az udvarára sem engedtek be.

            A színházzal és operával szemben a Lloyd sor (Piața Victoriei) két sétányból áll. Közöttük parkosított rész. A nyugati sétány a polgári családok korzója volt, elegáns éttermekkel és üzletekkel. Mindkét sétányt az osztrák-magyar kiegyezés után felhúzott impozáns bérházak és épülettömbök szegélyezték. Ilyen épület a Lloyd-palota, egy 1912-ben épült háromemeletes ház. A földszinten étterem, az emeleten a Politechnikai egyetem rektorátusa működik. A sétányt egyik oldalon a Kultúrpalota zárja, benne több intézménnyel: A Román Nemzeti Opera, Román Nemzeti Színház, Magyar Színház, Német Színház. 1875.-ben épült, hasonlóan egy csomó európai operaházhoz, színházhoz, ez is a Fellner és Helmer építészeti iroda tervei szerint. A négyszintes Neuhausz palota, és szebbnél szebb paloták sorakoznak a téren: Weiss, Merbl, Dauerbach, Széchényi, Löffler mind az Art Nouveaux érdekes példányai. Mellettük az 1960-as években felhúzott néhány szocreál lakóépületet rontja a látványt. Teraszok sorakoznak a sétányokon, és mindegyik tele van vendéggel.

            Sajnos a házak felújítására még nem került sor. Egy-egy részlet mutatja, milyen csodálatosak voltak ezek az épületek. Úgy négy-öt év múlva lesz érdemes ide jönni. Temesvár az Európai Kulturális főváros címre pályázik, 2021-ben. Még van idő, hogy addig rendbe tegyék az egész belvárost. Megérdemli.

             A Lloyd sor másik végén a színházzal szemben a román ortodox székesegyház. 1936 és 1940 között épült, a moldvai ortodox kolostorok stílusában. Hét harangját Sabin Drăgoi hangolta össze, a város jellegzetes hangja lett. A sétányok közötti parkosított részen Romulus és Remus Capitoliumi farkas másolata áll, magas oszlopon. 1926-ban Olaszország adományozta a városnak.

            Néhány „elsőség” Temesvárott:

            1718-ban itt épült az első sörgyár, 1745-ben, 24 évvel Bécs, és 34 évvel Budapest előtt, itt nyílt az első városi kórház. A Habsburg birodalomban az első város, ahol gázlámpák világították az utcákat.1884-ben az első európai város, aki általános elektromos világítást vezet be 731 lámpával. 1942-ben az első trolibusz Romániában. Itt vezették be Európában először a himlő elleni védőoltást. Még egy csomó „első” történést lehet felsorolni. Mindez bizonyítja, hogy a város fontos volt, fejlett, és lakható. Reméljük, újra azzá teszik.



<< Vissza a listához
E-mail: huszm@t-online.hu