2013.09.20
Kolozsvár
A hatalmas Román Ortodox Katedrális

Csütörtök reggeli után gyalog indultunk Kolozsvár szépségeit felfedezni.

A szállodával szemben a Román Ortodox Katedrálisban kezdtünk. 1921és 1933 között épült román és bizánci stílusban. Gazdag arany dekoráció, geometriai formák és virágmotívumok díszítik. Büszkén foglalja el a tér egyik oldalát. Szemben vele, a tér másik oldalán áll a Kolozsvári Nemzeti Színház gyönyörű épülete. Bemenni nem tudtunk, valami „esemény” zajlott éppen.

Feltűnt, hogy a házak legtöbbje gipszből készült és fehérre meszelt dekorációval díszített. Nemcsak a díszítés, hanem a bátran alkalmazott színes festések – sárga, világoskék, narancsszínű – vidámmá teszik a várost.

Elértük a régi városfal egy helyreállított darabját. A város védelmi rendszerének egyik leggyakrabban ostromolt, a Torda felé vezető út ellenőrzésére hivatott pontján a Szabók tornya állt. A stratégiai jelentőséggel bíró építmény a XV. században épült, de 1475-ben már készen állhatott. Első írásos emlékében - a szabók és a posztónyírók kiváltságlevelében – említik, mint  a városfal délkeleti szögletében álló, lőfegyverekkel ellátott tornyot.

A következő századokban több támadás érte. Először I. Ferdinánd király fellázadt fizetetlen zsoldosai rongálták, majd 1601-ben Székely Mózes lövette. Súlyos sérülést szenvedett a kuruc szabadságharcban is, miután Károlyi Sándor kuruc tábornok feladta a várost. (1707.) Kivonulásakor felrobbantotta a tornyot és a mellette álló falak egy részét, hogy a német katonák ne használhassák.

Jelenleg a toronyban a szabó céhet bemutató állandó kiállítás van. Különböző rendezvényeknek, kiállításoknak, előadásoknak, és hangversenyeknek ad helyet.

Egy utcával arrébb áll a Farkas utcai református templom. A templomot Mátyás király rendeletére a minorita szerzetesek építették. (1486.) Délkelet-Európa legnagyobb egyhajós gótikus csarnoktemplomának hajója 34 méter. Gyönyörű az 1646-ból származó faragott-festett szószéke.

A templom szentélyében helyezték el I. és II. Apafi Mihály erdélyi fejedelmek és feleségeik, Bornemissza Anna, illetve Bethlen Kata földi maradványait. A síremléket Kós Károly tervezte.

A templom előtti kis téren található a Kolozsvári testvérek, Márton és György által 1373-ban készített Szent György lovas szobor másolata. A szobor eredetije a prágai várban látható. Az utcában egymást követik a különböző iskolák, kollégiumok. Itt van a Babeş -Bolyai Tudományegyetem. Az Alpár Ignác által tervezett (1902) főépület mellett az egykori jezsuita-templom az erdélyi barokk egyházi építészet egyik szép emléke.

A környéken egymást érik a kisebb-nagyobb kávézók, presszók, teázók tele fiatalokkal. Nem csoda, hiszen több mint 100. 000 diák tanul a városban. Kávézás után a város legrégibb részébe mentünk.

Mátyás király szülőháza a Fő tértől kissé távolabb található. Ebben az épületben szállt meg kolozsvári útjai során Mátyás édesanyja, Szilágyi Erzsébet, aki itt szülte meg fiát 1443-ban. Az épületet 1940-ben Kós Károly restauráltatta. Benéztünk, ma művészeti iskola működik az épületben.

Szemben, az úgynevezett Szarvas-házban dolgozott Heltai Gáspár nyomdája, majd néhány évvel később ebben az épületben született Bocskai István, erdélyi fejedelem.

A házak mögötti téren a Ferences templom a XV. században épült gótikus stílusban, később barokk ízlés szerint átalakították. Az épületet az 1940-es években szintén Kós Károly vezetésével újították fel.

Visszakanyarodtunk a Fő tér felé, ahol a hatalmas neoklasszikus Városháza magasodik, homlokzatán a régi városcímerrel. Az utca túloldalán a Műszaki Egyetem épülettömbje.

A tér keleti oldalán a Bánffy -palota, az erdélyi barokk építészet legszebb alkotása hívja magára a figyelmet. Építtetője Bánffy György, Erdély főkormányzója (1786). Az épület ma a Szépművészeti Múzeum otthona, amelyet ebéd után meglátogattunk.

Az ugyancsak a téren lévő Rhédey -palotában 1792-ben tartotta első előadásait az Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság. Mellette a helybéliek által Lábasháznak nevezett Jósika-ház található, melynek első emeletén működött az egykori Nemzeti Kaszinó, majd a Királyi Ítélőtábla.

A Szépművészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy palota fő homlokzata nyugatra, a térre néz. Közepén háromnyílású kapubejáróval. Szép négyzet alakú belső udvara van, egy kis kávézóval.

Az erkély nyílásai közé kerültek a császári látogatások emléktáblái. A palota kapuzata feletti ívelt erkélyen a kilencágú koronát megjelenítő griffmadaras Bánffy címer. A homlokzat attikáján mitológiai istenszobrok (Mars, Minerva, Apollo, Diana, Herkules, Perszeusz) és rokokó urnák sorakoznak. A szobrokat Anton Schuchbauer faragta.

A hátsó homlokzat főkapuja feletti erkélyt griffmadarak tartják. Az emeleti félköríves nyíláskereteket allegorikus szobrok díszítik: a négy főelem (Tűz, Víz, Levegő, Föld) puttóalakjai az erkélyen, a négy évszak és a négy földrész (Európa, Ázsia, Afrika, Amerika) figurái a belső udvar fele néző emeleti nyitott folyosón vannak. Az udvart faragott oszlopfős emeleti körfolyosó díszíti. Az emeleti helyiségekben, az úgynevezett Bánffy lakosztályban helyezték el a képtárat. A fehér-arany színű termek gazdagon díszítettek. Az eredeti ablakbetétek, ajtó-és ablaktáblák a helyükön vannak. A palota belső berendezései eltűntek vagy elpusztultak.

A mintegy 3600 darabos képgyűjtemény csak egy része fér el a kiállítótermekben. A már ismert román festők, mint a 19. századi Theodor Aman, Nicolae Grigorescu mellett a 20. század festőinek egész sora látható: Stefan Luchian, Nicolae Tonitza, Theodor Pallady Iosif Iser kiváló alkotásokkal.

Néhány képpel a magyar képzőművészet kiválóságai is szerepelnek: Lotz Károly, Munkácsy Mihály, Mednyánszky László, Koszta József, Barabás Miklós, Thorma József.

Nagyszerű ideiglenes kiállítás van a palota másik szárnyában: Mircea Albu román fotográfus Elemek címmel kiállított fotói. Remek képek, szellemes fotók, örültünk, hogy megnéztük.

           

 

 



<< Vissza a listához
E-mail: huszm@t-online.hu